Még élt a testvérem,

mikor kitalálta a perzsát.

Hogy átküldi néha. A

súlyos betegek fantáziája

nem ismer határt. (Egy kontra

az égieknek, vagy ki tudja.)

Falat, csempét tör, bontja

a száraz elmét. Így beszélgettünk,

ha már rendesen

nem lehetett.

Sopotnik Zoltánnak démonai vannak. Meg angyalai, meg főleg egy perzsája, aki csak az övé. Vagy inkább azé, aki ebben a kötetben Sopotnik Zoltánként szólal meg, és a fentiek mellé még bonyolult családja is van, tele tragédiákkal, történelemmel, apró és kevésbé apró élethazugságokkal. Egyszóval tele a puttonya, és ebből a puttonyból néha vérfagyasztó, néha varázslatos figurák bukkannak elő. Egy üveggyár például, ahol a munkások között a sámán tart rendet, vagy egy kislány, akit mindenki öregasszonynak lát. Ez a könyv az ő történetüket meséli el, versben és prózában, fájdalmasan és gyönyörűen. Meseregény a durvábbik fajtából.