{color:'white',mask:'8x8'}
{x:'right',color:'white',mask:'8x8'}
 
{y:'bottom',color:'white',mask:'8x8'}
{x:'right',y:'bottom',color:'white',mask:'8x8'}
{color:'white',mask:'spot'}
{color:'#1386DE',mask:'8x8'}
{x:'right',color:'#1386DE',mask:'8x8'}
 
{y:'bottom',color:'#1386DE',mask:'8x8'}
{x:'right',y:'bottom',color:'#1386DE',mask:'8x8'}
{color:'#1386DE',mask:'spot'}
Bejelentkezés
 e-mail cím  jelszó
regisztráció | elfelejtett jelszó
 
 
{color:'red',mask:'3x6'}
{x:'right',color:'red',mask:'3x6'}
-50%
Ruth Benedict Mori Szadahiko
Krizantém és kard
A japán kultúra újrafelfedezése
 
ISBN 9789639725904
terjedelem: 350 oldal
formátum: B5
kötészet: Kartonált
megjelenés: 2006-08-07
Eredeti ár: 3 490 Ft
Akciós ár: 1 745 Ft

A Krizantém és kard a kulturális antropológia egyik nagy klasszikusa, mégsem egy száraz tudományos munka. Szórakoztató, olvasmányos formában vezet be Japán politikai, vallási és gazdasági életébe a feudalizmus korától kezdve a modern iparosodáson át egészen a második világháborúig. Bepillantást nyújt a japán emberek mindennapjaiba, az etikett, a szexualitás, a házasság és a gyermeknevelés pillanataiba éppúgy, mint a gésák és az örömlányok világába. Az elmúlt 50 évben Japán ugyan rengeteget változott, de Benedict számos állítása, mely a japán emberek érzelmi világára és a magatartásuk hátterében álló motivációkra igyekezett rávilágítani, mind a mai napig helytálló. Ez a nagyszerű könyv azonban nem talált kedvező fogadtatásra Japánban. A tudományos világ nehezen tudta elfogadni, hogy egy amerikai nő, aki nem hogy a nyelvet nem beszéli, de soha még csak a lábát sem tette be az országba, bármi érdemlegeset tudjon mondani Japánról. Több mint fél évszázadot kellett várni az első olyan könyv megjelenésére, amely érdemeinek megfelelően méltatja Benedict munkásságát. Ez a könyv A Krizantém és kard újrafelfedezése, Mori Szadahiko műve. A két könyvnek egy kötetben való megjelentetésének célja, hogy segítsen helyesen értelmezni Benedict írását, és ezen keresztül a japán kultúrát.

 
Keresés
Keresett kifejezés
A szerző
New Yorkban született. 1923-ban a kulturális antropológia egyik atyjaként számon tartott Franz Boas tanítványaként szerzett PhD-t a Columbia Egyetemen. Elméletei jelentős hatást gyakoroltak a kulturális antropológia későbbi fejlődésére, különösen a kultúra és a személyiség vizsgálata területén. Benedict a kulturális relativizmus híveként az emberi sokszínűséget és a tolerancia szükségességét hangsúlyozta műveiben.